Államvizsga tematika (MA)

ANGOL IRODALOM ÉS KULTÚRA KÉPZÉSI ÁG

Az államvizsga két részből áll: egy írásbeli és egy szóbelli részből.

A szóbeli rész a szakdolgozat-védésből áll: a védés azt jelenti, hogy a hallgató a vizsgabizottság tagjai által a szakdolgozati témájával kapcsolatban feltett kérdésekre válaszol. A beszélgetés kiinduló pontja az a két kérdés, amelyet a témavezető megfogalmaz a szakdolgozat-bírálatban, s amelyeket a hallgató már előzetesen is ismer.

Az írásbeli rész egy zárthelyi dolgozat, mely két eszzéből áll. A hallgató az Angol Irodalom és Kultúra képzési ág mesterképzési programjának differenciált képzéséhez tartozó kötelezően választható tantárgyak (tematikus blokkok) közül kiválaszt kettőt. Az államvizsga írásbeli része az e tematikus blokkokon (tantárgyakon) belül kiválasztott egy-egy kurzus anyagát tartalmazza. Az írásbeli tehát a két kiválasztott kurzus anyagára vonatkozó egy-egy összefoglaló esszékérdés, amelyek elsősorban azt tesztelik, hogy a hallgatónak milyen mértékben sikerült elsajátítania az általánosabb összefüggéseket. A két kötelezően választható kurzus kiválasztásának egyetlen feltétele, hogy nem tartozhatnak ugyanahhoz a tantárgyhoz.

Miután a hallgató kiválasztotta a két kurzust (jelentkezett rájuk), a tárgy oktatói mindkét tárgyból két-két kérdést állítanak össze, melyek közül egyet-egyet kell kidolgozni esszéformában, 90-90 percnyi időtartam alatt.

A témakörök és a hozzájuk tartozó kötelező olvasmányok

Gender studies

  • Butler, Judith. Gender Trouble. Feminism and the Subversion of Identity. London: Routledge, 1990.
  • Mills, Sarah, ed. Language and Gender – Interdisciplinary Perspectives. Harlow: Longman, 1985.

Post-1945 British Fiction and Film

  • Ashby, Justin – Andrew Higson (ed.). British Cinema, Past and Present. London: Routledge, 2000.
  • Sinfield, Alan. Literature, Politics and Culture in Postwar Britain. Berkeley: University of California Press, 1989.

Post-1945 British Poetry, Drama and Theatre

  • Acheson, James and Romana Huk, ed. Contemporary British Poetry: Essays in Theory and Criticism. New York: State U of New York P, 1996.
  • Shellard, Dominic. British Theatre Since the War. New Haven and London: Yale UP, 2000.

Postcolonial Literatures and Cultures

  • Said, Edward W. Culture and Imperialism. New York: Vintage, 1994.
  • Young, Robert. Postcolonialism: An Historical Introduction. Oxford: Blackwell, 2001.

Advanced Topics in Literary and Cultural Theory

  • Culler, Jonathan. On Deconstruction. Theory and Criticism after Structuralism. London: Routledge, 1989.
  • During, Simon, ed. The Cultural Studies Reader. New York: Routledge, 1999.

Avanced Topics in British and Irish Literature and Culture

  • Connolly, Claire, ed. Theorizing Ireland. New York: Palgrave, 2003.
  • Waugh, Patricia (ed.). Postmodernism: A Reader. London: Arnold, 1996.

Advanced Topics in Postcolonial Literatures and Cultures

  • Lane, Richard. The Postcolonial Novel. Cambridge: Polity Press, 2006.
  • Aschcroft, Bill, Gareth Grififith és Helen Tiffin: The Empire Writes Back. London: Routledge, 1994.

Advanced Topics in Popular Literature and Culture

  • Huyssen, Andreas. After the Great Divide: Modernism, Mass Culture, Postmodernism. Bloomington: Indiana UP, 1986.
  • Storey, John. Cultural Theory, Popular Culture : An Introduction. New York : Longman, 2000.

Major Figures in British and Irish Literature and Culture

  • Drabble, Margaret, ed. The Oxford Companion to English Literature. 6th ed. Oxford; New York: Oxford UP, 2006.
  • Connor, Steven. The English Novel in History, 1950-1955. London: Routledge, 1996.

Alternative Approaches to British and Irish Literature and Culture

  • Butler, Judith. The Psychic Life of Power. Theories in Subjection. Stanford, Cal.: Stanford UP, 1997.
  • Mulhern, Francis. Culture/Metaculture The New Critical Idiom. London: Routledge, 2000.

Visuality and Literature

  • Mirzoeff, Nicholas, ed. The Visual Culture Reader. London : Routledge, 2002.
  • Stam, Robert, and Toby Miller. Film and Theory. Oxford, Malden: Blackwell, 2000.

NYELVÉSZET/ ALKALMAZOTT NYELVÉSZET KÉPZÉSI ÁG

Az államvizsga két részből áll: egy írásbeli és egy szóbeli részből.
A szóbeli rész a szakdolgozat-védésből áll: a védés azt jelenti, hogy a hallgató a vizsgabizottság tagjai által a szakdolgozati témájával kapcsolatban feltett kérdésekre válaszol. A beszélgetés kiinduló pontja az a két kérdés, amelyet a hallgató előzetesen megkap a témavezetői bírálatban.

A záróvizsga írásbeli részére a hallgató összesen 8 témakörből készül fel. A vizsga során a hallgató 3 esszékérdést kap, amelyek elsősorban azt tesztelik, hogy a hallgatónak milyen mértékben sikerült elsajátítania a diszciplinára jellemző általános összefüggéseket. A három kérdésből – saját választása szerint – kettőt kell esszé formájában kidolgoznia. A témaköröket és a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmakat lásd itt (a képzést 2022-ben vagy utána megkezdett hallgatóknak). (Korábbi tételsor.)

A Nyelvészet mesterképzésről további tájékoztatásért forduljon Kardos Évához.

Legutóbbi frissítés: 2023. 07. 17. 12:20