ANGOL IRODALOM ÉS KULTÚRA KÉPZÉSI ÁG
Az államvizsga két részből áll: egy írásbeli és egy szóbelli részből.
A szóbeli rész a szakdolgozat-védésből áll: a védés azt jelenti, hogy a hallgató a vizsgabizottság tagjai által a szakdolgozati témájával kapcsolatban feltett kérdésekre válaszol. A beszélgetés kiinduló pontja az a két kérdés, amelyet a témavezető megfogalmaz a szakdolgozat-bírálatban, s amelyeket a hallgató már előzetesen is ismer.
Az írásbeli rész egy zárthelyi dolgozat, mely két eszzéből áll. A hallgató az Angol Irodalom és Kultúra képzési ág mesterképzési programjának differenciált képzéséhez tartozó kötelezően választható tantárgyak (tematikus blokkok) közül kiválaszt kettőt. Az államvizsga írásbeli része az e tematikus blokkokon (tantárgyakon) belül kiválasztott egy-egy kurzus anyagát tartalmazza. Az írásbeli tehát a két kiválasztott kurzus anyagára vonatkozó egy-egy összefoglaló esszékérdés, amelyek elsősorban azt tesztelik, hogy a hallgatónak milyen mértékben sikerült elsajátítania az általánosabb összefüggéseket. A két kötelezően választható kurzus kiválasztásának egyetlen feltétele, hogy nem tartozhatnak ugyanahhoz a tantárgyhoz.
Miután a hallgató kiválasztotta a két kurzust (jelentkezett rájuk), a tárgy oktatói mindkét tárgyból két-két kérdést állítanak össze, melyek közül egyet-egyet kell kidolgozni esszéformában, 90-90 percnyi időtartam alatt.
A témakörök és a hozzájuk tartozó kötelező olvasmányok
Gender studies
- Butler, Judith. Gender Trouble. Feminism and the Subversion of Identity. London: Routledge, 1990.
- Mills, Sarah, ed. Language and Gender – Interdisciplinary Perspectives. Harlow: Longman, 1985.
Post-1945 British Fiction and Film
- Ashby, Justin – Andrew Higson (ed.). British Cinema, Past and Present. London: Routledge, 2000.
- Sinfield, Alan. Literature, Politics and Culture in Postwar Britain. Berkeley: University of California Press, 1989.
Post-1945 British Poetry, Drama and Theatre
- Acheson, James and Romana Huk, ed. Contemporary British Poetry: Essays in Theory and Criticism. New York: State U of New York P, 1996.
- Shellard, Dominic. British Theatre Since the War. New Haven and London: Yale UP, 2000.
Postcolonial Literatures and Cultures
- Said, Edward W. Culture and Imperialism. New York: Vintage, 1994.
- Young, Robert. Postcolonialism: An Historical Introduction. Oxford: Blackwell, 2001.
Advanced Topics in Literary and Cultural Theory
- Culler, Jonathan. On Deconstruction. Theory and Criticism after Structuralism. London: Routledge, 1989.
- During, Simon, ed. The Cultural Studies Reader. New York: Routledge, 1999.
Avanced Topics in British and Irish Literature and Culture
- Connolly, Claire, ed. Theorizing Ireland. New York: Palgrave, 2003.
- Waugh, Patricia (ed.). Postmodernism: A Reader. London: Arnold, 1996.
Advanced Topics in Postcolonial Literatures and Cultures
- Lane, Richard. The Postcolonial Novel. Cambridge: Polity Press, 2006.
- Aschcroft, Bill, Gareth Grififith és Helen Tiffin: The Empire Writes Back. London: Routledge, 1994.
Advanced Topics in Popular Literature and Culture
- Huyssen, Andreas. After the Great Divide: Modernism, Mass Culture, Postmodernism. Bloomington: Indiana UP, 1986.
- Storey, John. Cultural Theory, Popular Culture : An Introduction. New York : Longman, 2000.
Major Figures in British and Irish Literature and Culture
- Drabble, Margaret, ed. The Oxford Companion to English Literature. 6th ed. Oxford; New York: Oxford UP, 2006.
- Connor, Steven. The English Novel in History, 1950-1955. London: Routledge, 1996.
Alternative Approaches to British and Irish Literature and Culture
- Butler, Judith. The Psychic Life of Power. Theories in Subjection. Stanford, Cal.: Stanford UP, 1997.
- Mulhern, Francis. Culture/Metaculture The New Critical Idiom. London: Routledge, 2000.
Visuality and Literature
- Mirzoeff, Nicholas, ed. The Visual Culture Reader. London : Routledge, 2002.
- Stam, Robert, and Toby Miller. Film and Theory. Oxford, Malden: Blackwell, 2000.
NYELVÉSZET/ ALKALMAZOTT NYELVÉSZET KÉPZÉSI ÁG
Az államvizsga két részből áll: egy írásbeli és egy szóbeli részből.
A szóbeli rész a szakdolgozat-védésből áll: a védés azt jelenti, hogy a hallgató a vizsgabizottság tagjai által a szakdolgozati témájával kapcsolatban feltett kérdésekre válaszol. A beszélgetés kiinduló pontja az a két kérdés, amelyet a hallgató előzetesen megkap a témavezetői bírálatban.
A záróvizsga írásbeli részére a hallgató összesen 8 témakörből készül fel. A vizsga során a hallgató 3 esszékérdést kap, amelyek elsősorban azt tesztelik, hogy a hallgatónak milyen mértékben sikerült elsajátítania a diszciplinára jellemző általános összefüggéseket. A három kérdésből – saját választása szerint – kettőt kell esszé formájában kidolgoznia. A témaköröket és a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmakat lásd itt (a képzést 2022-ben vagy utána megkezdett hallgatóknak). (Korábbi tételsor.)
A Nyelvészet mesterképzésről további tájékoztatásért forduljon Balogh Erzsébethez.