Név: Dr. Mózes Dorottya Katalin
Születési hely és idő: Budapest, 1982. október 28.
Állampolgárság: magyar
Neme: nő
Családi állapot: hajadon
Levelezési cím:
Angol–Amerikai Intézet, Debreceni Egyetem
4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf. 30.
Tel.: (52)-512-900 22152
e-mail: mozes.dorottya@arts.unideb.hu és dorottya.mozes@gmail.com
Otthoni cím: 1031 Budapest, Keve u. 64/a
Tanulmányok:
2001. szeptember – 2006. június: angol–filozófia szak, Wellesley College, Wellesley, MA;
2006. szeptember – 2010. június: angol szak, Duke University, Durham, NC;
2012. szeptember – 2018: Interkulturális nyelvészet doktori program, ELTE BTK, Nyelvtudományi Doktori Iskola, Budapest.
Nyelvtudás: Angolból anyanyelvi szintű tudás, németből és oroszból felsőfokú nyelvvizsga (olvasás, ill. értés).
Foglalkozás: egyetemi oktató
Tudományos fokozat: Ph.D. (ELTE BTK, Nyelvtudományi Doktori Iskola, Interkulturális nyelvészet doktori program)
Fokozatszerzés időpontja: 2018. szeptember 27. (summa cum laude)
A disszertáció címe: Az identitás, a stílus és a performancia jelenségei a posztkoloniális angolszász regényben
Munkahely: Debreceni Egyetem, Angol–Amerikai Intézet, Észak-amerikai Tanszék
Beosztás: tanársegéd
Kutatási és érdeklődési terület: afroamerikai irodalom és kultúra; afrofuturizmus; (multi)etnikus amerikai irodalom; 20. századi és kortárs amerikai irodalom (főként regény); az amerikai irodalom és kultúra nyelvi, nyelvészeti vonatkozásai; posztkoloniális irodalom és elmélet; fekete amerikai populáris kultúra; alkalmazott nyelvészet (főként szociolingvisztika, társas konstruktivista megközelítés, gendernyelvészet).
TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG
Tudományos közlemények
Lektorált szakkönyv, monográfia:
Az identitás, a stílus és a performancia jelenségei a posztkoloniális angolszász regényben. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 2019.
Szakfolyóiratban vagy másutt megjelent lektorált tanulmány:
Black Flânerie, Non-white Soundscapes, and the Fantastic in Teju Cole’s Open City. HJEAS. 26.2. 273–298.
A fekete maszkulin flâneurség, városi hangtájképek és nemfehér nők hangjai Teju Cole Open city c. regényében. TNT. 10.2, 2020, 161–183.
Transcultural Identity and Translingual Practices in Salman Rushdie’s The Satanic Verses. In Language, Communication, Information. 14, 2019, 183–203.
In America, You Are Black, Baby. Fekete diaszporikus kontaktközösségek és vernakuláris performanciák Chimamanda Ngozi Adichie Americanah című regényében. In Filológiai Közlöny. 15/2, 2019, 99–121.
Oral Performance and Pidgin Stylization in Chinua Achebe’s Things Fall Apart and No Longer at Ease. Werkstatt, 14, 2019, 58–83.
Metrolingvisztika, kreol stilizálás és performancia Sam Selvon The Lonely Londoners című regényében. In Magyar Nyelvőr. 142/4, 2018 október–december, 479–504.
Racial Identity, Black and White Performance in J. M. Coetzee’s Disgrace. In Language, Communication, Information. 13, 2018, 128–144.
Szubszaharai afrikai női identitások és nyelvi megjelenítésük (Dangarembga Tsitsi Nervous conditions c. regénye alapján). In Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Philosophica.
19/1, 2016, 277–290.
Vernacular Styling and Transnationalism in Sam Selvon’s The Lonely Londoners. In University of Bucharest Review. Transnational Dimensions of Literature and the Arts. 4/1, 2014, 13–22.
“Blocked Aquifers of Memory”: Sounding Silence, Noise, and Echoic Blackness in Teju Cole’s Open City. Hungarian Journal of English and American Studies. (publikációra elfogadva, megjelenik 2020-ban), 34 lap.
Lektorált könyvrészlet, könyvfejezet, szaktanulmány:
A menekültkérdés magyarországi kormányzati diskurzusa. A határzár és az idegenellenesség biopolitikai szemiotikájához. In: Szirmai Éva – Tóth Szergej – Újvári Edit (szerk.): A hatalom jelei, képei és terei. Szeged, 2016, Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 313–331.
„A nyelvem határai a világom határai”: a női ellenállás nyelvi aktusai Dangarembga Tsitsi Nervous Conditions c. regénye alapján. In: Benő Attila – Fazekas Emese – Zsemlyei Borbála (szerk.): Többnyelvűség és kommunikáció Kelet-Közép-Európában. Cluj-Napoca, 2015, Erdélyi Múzeum Egyesület, 383–389.
A posztkoloniális csoportidentitás performatív szemiotikája. In: Szirmai Éva – Újvári Edit (szerk.): A csoportidentitás szemiotikája. Szeged, 2015, Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 89–100.
A kreol identitás stilizálása a karibi irodalomban (Sam Selvon The Lonely Londoners című regényének elemzése). In: Klippel Rita – Sulyok Hedvig – Tóth Eszter (szerk.): Nyelvek, kódok, hallgatók. (Alkalmazott Nyelvészeti Tanulmányok 2.) Szeged, 2015, Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 68–71.
Jelölt interkulturalitás, interkulturális jelölés: A siket kultúráról és a jelnyelvi irodalomról. In: Folmeg Márta – Jóri Anita (szerk.): Világ és nyelv szenvedéllyel. Köszöntő kötet Gecső Tamás 60. születésnapjára. Budapest, 2015, ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék – Tinta Könyvkiadó, 64–70.
Egyéb lektorált tudományos közlemények (konferenciakiadványok):
A kódváltások szerepe a posztkoloniális identitásalkotásban. In: Ladányi Mária – Hrenek Éva – Horváth Ádám – Hugyecz Enikő Henriett (szerk.): Nyelvi rendszer és nyelvhasználat: Hallgatói Tanulmányok. Budapest, 2014, ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék – Tinta Könyvkiadó, 130–136.
A posztkoloniális regény ’interkulturális nyelvészeti’ megközelítésben: Nyelvi hibridizáció. In: Klippel Rita – Tóth Eszter (szerk.): Nyelvész hallgatók, beszélő nyelvészek. (Alkalmazott Nyelvészeti Tanulmányok 1.) Szeged, 2014, Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 144–147.
Könyvismertetés, recenzió:
The Middle Passage in Black Expressive Culture. Review of Cultural Memories of Origin: Trauma, Memory and Imagery in African American Narratives of the Middle Passage by Frank Wilker. Hungarian Journal of English and American Studies. 25/1, Spring 2019, 197–200.
Két Rampton-műről (1995/2005, 2006). Rampton, Ben: Crossing: Language and Ethnicity among Adolescents és Language in Late Modernity: Interaction in an Urban School. In: Ladányi Mária – Hrenek Éva – Horváth Ádám – Hugyecz Enikő Henriett (szerk.): Nyelvi rendszer és nyelvhasználat: Hallgatói Tanulmányok. Budapest, 2014, ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék – Tinta Könyvkiadó, 145–149.
Egyéb publikációk:
Interkulturális nyelvészeti és szociolingvisztikai témájú szócikkek az Alkalmazott nyelvészeti kisszótárban. Szerk.: Ladányi Mária – Hrenek Éva. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 2019.
Szócikkek: Akkulturáció (16); Beszélőközösség (23–24); Beszélőtervezés-modell (24); Bilingvális kreativitás (24); Crossing (25); Diglosszia (28–29); Gyakorlatközösség (47); Globalizáció (46 –47); Hallgatóságratervezés-modell (47–48); Harmadik tér (48); Hibriditás (50); Hiperkorrekció (50–51); Identitás (53); Idiolektus (53–54); Illokúciós aktus (55); Index/indexikalitás (56–57); Integráció (58); Interakciós szociolingvisztika (58–59); Interkulturális érzékenység (60); Interkulturális kommunikáció (60–61); Interkulturális konfliktus (62); Interkulturális kontaktus (62–63); Interkulturális nyelvészet (63); Interkulturalitás (63–64); Irodalmi nyelv (65); Kevert nyelv (71); Kódkeverés (74); Kódváltás (74); Kontaktzóna (79); Köznyelv (83–84); Kreol (85–86); Kultúra (86–87); Kulturális érték (87); Kulturális sokk (88); Lingua franca (89–90); Makroszociolingvisztika (92); Mikroszociolingvisztika (95–96); Multikulturalitás/multikulturalizmus (97–98); Nemsztenderd nyelvváltozat (98–99); Nyelvi kompetencia (109); Nyelvi kontaktus (109); Nyelvjárás (115–116); Nyelvváltozat (120); Önfigyelem-modell (121–122); Performancia (122–123); Performatív ige (123); Performatívum (123 –124); Pidzsin (124); Regionális köznyelv(iség) (127 –128); Regiszter (128); Stilizáció (135); Stílus a szociolingvisztikában (135–136); Szleng (140); Szociolektus (140–141); A szociolingvisztika harmadik hulláma (142–143); Sztenderd nyelvváltozat (144–145); Társas jelentés (150–151); Transzkulturáció (155–156); Transzkulturalitás (156); Vernakuláris (161–162); Világangolok-modell (164).
OKTATÁSI ÉS OKTATÁSSZERVEZÉSI TEVÉKENYSÉG
Oktatott kurzusok
BA alapszakos és amerikanisztika szakirányos képzésben:
1. Multietnikus amerikai irodalom / Multiethnic American Literature (szeminárium);
2. Rassz és etnicitás a 20. századi amerikai irodalomban / Race and Ethnicity in 20th Century American Literature (szeminárium);
3. Álmok a szabadságról a 20. századi amerikai irodalomban / Freedom Dreams in 20th Century American Literature (szeminárium);
4. 19. századi amerikai irodalom / 19th Century American Literature (szeminárium);
5. Amerikai civilizáció / American Civilization (stílusgyakorlati szeminárium);
6. Írás és fogalmazás / Writing and Composition (szeminárium);
7. Haladó írás és fogalmazás / Advanced Writing and Composition (szeminárium).
Oktatásfejlesztési munka
Önállóan kidolgozott új kurzusok, önálló kurzuscsomag- és tananyagfejlesztéssel:
BA képzésben
1. 21. századi afroamerikai narratívák / 21st Century African American Narratives (szeminárium);
2. Afrofuturizmus / Afrofuturism (szeminárium);
3. Populáris kultúra az amerikai raciális képzeletben / Popular Culture in the American Racial Imaginary (szeminárium);
4. Nyelv és gender / Language and Gender (szeminárium).
MA képzésben
1. Afroamerikai angol / African American English: Talking While Black (szeminárium).
PhD képzésben
1. Bevezetés a fekete kultúrába / Introduction to Black Studies (szeminárium);
2. Tudományos angol szaknyelv / English for Academic Purposes (I/II) (szeminárium);
3. Tudományos írás / Scientific Writing (szeminárium).
Szakdolgozat, diákköri munka témavezetése:
1. szakdolgozat vezetése az amerikanisztika képzésben 2017–2019 között: 13 fő
2.1 szakdolgozat vezetése a BA képzésben 2017-től: 11 fő; folyamatban 0 fő
2.2 szakdolgozat vezetése a MA képzésben 2017-től: 2 fő; folyamatban 0 fő
2.3 specializációs záródolgozat BA képzésben: 12 fő
3. OTDK témavezető és tanácsadó: 1 fő
3.1 OTDK különdíj: 1 fő
Egyéb oktatási, oktatásszervezői tevékenység, tudományos utánpótlás-nevelés:
1. 2017-: a nyelvi alapvizsga munkacsoportjának tagja;
2. 2017-: Debate-zsűritag;
3. 2019-: fiatal kutatók műhelyében tanácsadás és mentorálás.