BA alapképzés
BEVEZETÉS AZ IRODALOM ÉS A KULTÚRA TANULMÁNYOZÁSÁBA
Az előadás célja, hogy bevezesse a hallgatókat az irodalom és kultúra tanulmányozásának alapjaiba. A kurzus megismerteti a résztvevőket a bennünket mindennapi életünkben is körülvevő sokféle kulturális szöveg (az irodalomtól a filmig, festményekig, fényképekig és reklámokig) megértéséhez, értelmezéséhez szükséges alapvető fogalmakkal. A kurzus a Reneszánsz ember című amerikai filmvígjáték vetítésével kezdődik; a film később háttérként szolgál számos téma tárgyalásához. A tárgyalt témák – egyebek között – a következők: a bölcsészettudományok szerepe, az irodalom mint tantárgy kialakulása, a kultúra fogalma, a populáris kultúra problémája, a művészet és az irodalom megközelítésének módjai, az ábrázolás problémái (ábrázolás mint konstrukció; képi és nyelvi megjelenítés; az ábrázolás hatalmi és ideológiai összetevői); szubjektivitás és identitás (pl. a nemi identitás társadalmi konstrukciója); a narratíva funkciója és sajátosságai. A kurzus fő célja, hogy kritikus gondolkodásra neveljen és hogy fejlessze az elemzőkészséget.
BA fordító specializáció
MŰFORDÍTÁS 1
Ez a szeminárium – főként kortárs brit prózaírók szövegrészleteinek feldolgozásán keresztül - az angol nyelvű széppróza magyarra való átültetésének leggyakoribb, ugyanakkor legfogósabb problémáival foglalkozik (pl. a személyes névmások fordítása, a megszólítások, a párbeszédek „közvetítő igéinek” fordítása, a bővítmények sorrendje és szórendje, a gerund és a present participle fordítása stb.). Fordításelemzéseket is végzünk az angol eredeti és a magyar fordítás összehasonlítása révén.
BA harmadév, brit sáv
AZ ANGOL IRODALOM A HUSZADIK SZÁZAD FORDULÓJÁN
A kurzus középpontjában néhány jól ismert, általában a populáris irodalom körébe sorolt szöveg áll. Noha ezek a művek és főszereplőik (Dracula, Jekyll és Hyde, Dorian Gray, Sherlock Holmes) részben annak köszönhetik sikerüket, hogy időtlen történetek újraírásai, a kurzus azzal is foglalkozik, hogy miképpen jelennek meg bennük az angol századforduló elfojtott szorongásait. Ezek közé tartozik a (női) szexualitástól és a nemi identitás összezavarodásától való félelem, a degenerációs szorongás, az irracionális elemek és az okkult betörése, és a brit birodalommal kapcsolatos sokféle félelem. Kísértethistóriák és Sherlock Holmes-történetek mellett a kurzus anyagában szerepel a Dorian Gray arcképe (Oscar Wilde), a Jekyll és Hyde (Robert Louis Stevenson), a Doctor Moreau szigete (H. G. Wells), a She (H. Rider Haggard) és a Drakula (Bram Stoker).
MÍTOSZOK ÉS MESÉK
A szeminárium a két ősi elbeszélésformával, a mítosszal és a mesével foglalkozik. Beszélünk a mítoszok és mesék eredetéről, történetéről, változó kulturális szerepéről, valamint kortárs irodalmi (és filmes) feldolgozásaikról. Megbeszélünk néhány részletet a görög mitológiából (főként a világ teremtésének történetét), részletesen értelmezünk ismert Grimm-meséket (Hófehérke, Jancsi és Juliska, Hamupipőke) és magyar népmeséket (Világszép Nádszálkisasszony, A háromágú tölgyfa tündére, Ribike, Virág Péter); külön szemináriumot szentelünk a „Szép és Szörnyeteg”, valamint a „Piroska és a farkas” változatainak (ez utóbbinak megnézzük egy filmváltozatát is, Neil Jordan The Company of Wolves című filmjét), és foglalkozunk a mítoszok és mesék kortárs irodalmi újraírásaival, Jeanette Winterson két regényében (Weight, Oranges Are Not the Only Fruit) és más írók novelláiban, és a kurzusban szerepel Neil Gaiman Coraline című gótikus gyermekregénye is, amely egy viktoriánus „rémmese” újraírása.
KORTÁRS SKÓT REGÉNY ÉS FILM
Az elmúlt évtizedek angol kultúrájának és művészetének egyik legjelentősebb és legizgalmasabb fejleménye a skót irodalom és film reneszánsza. A kurzus ennek a művészeti reneszánsznak néhány fontos képviselőjét ismerteti meg a hallgatókkal. Skócia ábrázolásának kliséi után (ezeket részben A rettenthetetlen című film segítségével vizsgáljuk) öt regényt és négy filmet tárgyalunk meg. A regények: Szeegénykék (Alasdair Gray), Trainspotting (Irvine Welsh), A Darázsgyár (Iain Banks), A lényeg az, hogy ne felejtsünk el levegőt venni (Janice Galloway), Morvern Callar (Alan Warner). A filmek: Porunk hőse, Sekély sírhant, Young Adam, Morvern Callar.
SHAKESPEARE VILÁGA
Ez a több oktató által tartott vegyes formátumú (előadásokból és szemináriumokból álló) kurzus Shakespeare életművének minél több aspektusába igyekszik bevezetni a hallgatókat. Szó van a királydrámák történelmi hátteréről, Shakespeare szonettjeiről és vígjátékairól, egyes témák jelenlétéről a darabokban (például evés-ivás, szójátékok), az alkalmak egy része pedig egy-egy darab elemzésével foglalkozik (Ahogy tetszik,
MA brit képzési ág
Kötelező tárgyak
ELMÉLETI ALAPFOGALMAK (TERMS AND CONCEPTS IN LINGUISTIC, LITERARY AND CULTURAL STUDIES)
(Oktatók: Bényei Tamás, Győri Zsolt, Hudácskó Brigitta, Kalmár György, Séllei Nóra, Ureczky Eszter)
Irodalomelméleti iskolák bemutatása helyett ez a több oktató által tanított kurzus olyan fogalmak körbejárására vállalkozik, amelyek nemcsak a hallgatók tanulmányaiban játszanak fontos szerepet, de reményeink szerint a bennünket körülvevő világ job megértéséhez is hozzásegítik a résztvevőket. Az interaktív előadáskurzust hallgatói kiselőadások teszik változatosabbá. A tárgyalt témák évről évre változnak, de az alábbi lista hű képet ad a kurzus tematikájáról: hatalom, törvény, karnevál és groteszk, reprezentáció, kulturális emlékezet, holokauszt-emlékművek, trauma, liberalizmus, nacionalizmus, erőszak, terror és terrorizmus, emberri jogok, tolerancia, biopolitika, addikció.
HUSZADIK SZÁZADI BRIT IRODALOM ÉS KULTÚRA I (a tantárgy általános címe:
Modern British Society and Language)
A több oktató által tartott előadáskurzus annak a háromféléves modulnak a második egysége, amely a brit kultúra és irodalom elmélyült vizsgálatába vezeti be a hallgatókat a viktoriánus kortól napjainkig, s egyben a huszadik századdal foglalkozó kurzusok közül az első. Noha a kurzus lazán kronologikus szerveződésű, nem az irodalomtörténet telefonkönyvszerű ismertetése, hanem inkább a kultúratudomány eszközeivel, izgalmas témák alakulását követve vezet be a brit kultúrába. A témák között van az angolság és britség problémája, az angol vidék és táj ábrázolásának hagyományai, a két világháború kulturális reprezentációi, a két háború közötti időszak sajátos problémái, a modernizmus és a társadalmi nemek viszonya, az osztály kulturális szerepének és irodalmi ábrázolásának vizsgálata, a middlebrow kultúra és irodalom, sajátos angol műfajok (például az otthonregény vagy az etikettregény) vizsgálata, valamint a jellegzetesen angol műfajok, az utópia és az antiutópia kultúrtörténete.
HUSZADIK SZÁZADI BRIT IRODALOM ÉS KULTÚRA I (a tantárgy általános címe:
The English Language)
Ez a több oktató által tanított kurzus a fentebb ismertetett kurzus folytatása – pontosabbn a két kurzus szerves egységet alkot. A tárgyalt témák között szerepel: a brit birodalom irodalmi megjelenésése, a brit multikulturál diaszpórák irodalma, kutúrája és művészete, a skót irodalom szerepe a skót nemzeti identitás kialakulásában, a posztmodern mint kulturális állapot és művészeti-irodalmi jelenség, az angol populáris irodalom műfajai, a nőirodalom, irodalom és ökológia viszonya, az 1945 utáni angol költészet és film.
Választható szemináriumok
PSZICHOANALÍZIS ÉS IRODALOM
A szeminárium célja, hogy irodalmi szövegek olvasása révén bevezesse a hallgatókat a freudi pszichoanalízis elméletének alapjaiba, s hogy egyúttal a pszichoanalitikus szövegértelmezés lehetőségeivel és változataival is megismertesse a hallgatókat. Az első téma a hisztéria, amelynek működését Elizabeth Gaskell „Phyllis” című kisregényében tanulmányozzuk. A pszichoanalízis szubjektumfelfogásának megértésében Stevenson „Dr. Jekyll és Mr. Hyde” című kisregénye van segítségünkre. Freud álomelméletét a híres Irma-álom és egy Csáth Géza-novella elemzésén keresztül tanulmányozzuk. A szeminárium további témái: az Ödipusz-komplexus és a szexualitás freudi elmélete; a „hátborzongató” kategóriája (E. T. A. Hoffmann „A homokember” című elbeszélésében), a gyász és a melankólia (két Poe-novellában), az életösztön és a halálösztön (Hawthorne „Rappaccini lánya” című elbeszélésében). A kurzus Hitchcock Szédülés című filmjének elemzésével zárul.
TÖRTÉNETEK ÉS ELMÉLETEK A SZERELEMRŐL
A szeminárium azt vizsgálja, hogy az európai kultúra hogyan kísérelte meg értelmezni a szerelmi vágy jelenségét szerelmi történetek mesélése és reménytelen, de tetszetős elméletek kiötlése révén. Olvasunk egy kevés – nagyon kevés – Platónt (A Lakomát és a Phaidrosz rövid részleteit), majd a szeretet keresztény felfogását vizsgáljuk meg, bibliai idézetek és Szent Ágoston Vallomásai segítségével. Ezután az udvari szerelem következik, majd a neoplatonizmus szerelemfelfogása (Ficino A szerelemről című könyvecskéje és néhány híres reneszánsz festmény segítségével). Shakespeare Sok hűhó semmiért című színdarabjának elemzése a szerelem elhasználódott nyelvének kritikájába vezet be. A szerelemhez kapcsolódó európai alapmítoszok közül – irodalmi művek, festmények, filmek és operák tanulmányozása révén – foglalkozunk még Trisztán és Izolda történetével, Narcissus és Pygmalion történeteivel, valamint a Don Juan-mítosszal (Tirso de Molina színművével, illetve Mozart és Da Ponte operájával, amelynek egy remek feldolgozását meg is nézzük).
AZ ANGOL REGÉNY AZ 1980-AS ÉVEKBEN
Az előadáskurzus szatelitszemináriumaként is működő szeminárium a huszadik századi angol regény egyik legizgalmasabb és legsikeresebb korszakával, az 1980-as évekkel foglalkozik, amely sok szempontból az angol regény megújulásának kora. Az évtized komoly társadalmi változásokat hozott (Mrs. Thatcher fellépése), ami és a szellemi és művészi változások sokaságával együtt (a posztmodernizmus betörése, a feminizmus második hulláma, a multikulturalizmus hangsúlyos jelenléte stb.) erjesztőleg hatott a regényírókra. Ekkor indult sok, mára befutott író (Martin Amis, Ian McEwan, Graham Swift, Salman Rushdie, Jeanette Winterson, Kazuo Ishiguro, Julian Barnes stb.) pályája. A kurzus során olvasott regények: Money (Martin Amis), Wise Children (Angela Carter), Sexing the Cherry (Jeanette Winterson), Waterland (Graham Swift), The Innocent (Ian McEwan); The Remains of the Day (Kazuo Ishiguro); Peter Ackroyd: Hawksmoor; Salman Rushdie: Midnight’s Children; Anita Brookner: Hotel du Lac; Jane Rogers: Mr Wroe’s Virgins; Ali Smith: Hotel World; Iain Banks: The Wasp Factory; Salley Vickers: Miss Garnet’s Angel,
KORTÁRS ANGOL REGÉNY
Ez a szeminárium a kötelező előadás szatelitszemináriuma, valamint az 1980-as évek regényirodalmát bemutató szeminárium folytatása, amely a a kilencvenes évek és az ezredforduló óta eltelt időszak izgalmas és változatos regényművészetének újabb darabjaival foglalkozik. A tárgyalt regények köre változik, de nagyjából az alábbi listáról kerülnek ki: J. G. Ballard: Empire of the Sun A. S. Byatt: Possession, Alasdair Gray: Poor Things, Irvine Welsh: Trainspotting, Zadie Smith: White Teeth or N/W, Meera Syal: Anita and Me, Nirpal Singh Dhaliwal: Tourism, Ian McEwan: Saturday, Ali Smith: The Accidental.
ANGOL REGÉNY A HUSZADIK SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN
A szeminárium a párhuzamos kötelező előadáskurzus szatelitszemináriuma, amely ugyanakkor minél árnyaltabb képet kíván adni az időszak angol prózájának sokféleségéről, s amely többek között olyan témákkal foglalkozik, mint a két világháború, a modernizmus, a két háború közötti válság irodalma, az etikettregény és az antiutópia. Az elenzett szövegek az alábbi listáról kerülnek ki. Joseph Conrad: Lord Jim; E. M. Forster: A Room with a View vagy Howards End; első világháborús novellák (Kipling, Sylvia Townsend Warner, Winifred Holtby), Evelyn Waugh: A Handful of Dust, George Orwell: Coming Up for Air, Henry Green: Party Going, második világháborús novellák (Jan Struther, Elizabeth Bowen, Mollie Panter-Downes, William Sansom, Rosamond Lehmann, V. S. Pritchett), Elizabeth Taylor: Palladian, George Orwell: Nineteen Eighty-Four; Muriel Spark: The Prime of Miss Jean Brodie.
OIDIPOSZ NYOMÁBAN: BŰNÜGYI TÖRTÉNETEK És FILMEK
A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a bűn és a bűntény irodalmi ls filmes feldolgozásainak egyes változataival. Tárgyalja a bűnügyi irodalom legfontosabb műfajait és irányait Poe-tól és a klasszikus angol detektívtörténettől a metafizikus krimiig és az amerikai kemény krimiig. A szemináriumok igyekeznek kiemelni a populárisnak nevezett műfaj társadalmi, politikai, lélektani, metafizikai és gender-szempontú összetettségét. A kurzus Szophoklész Oidiposz király című drámájával (és Pasolini filmváltozatával indul); ezután Poe, Borges, Conan Doyle és Chesterton novellái, valamint Agatha Christie első Miss Marple-regénye következik (Gyilkosság a paplekban), majd a kemény krimi irodalmi és filmes változatai (Chandler Hosszú álom című regénye, A máltai sólyom filmváltozata, Alan Parker Angyalszív című filmje, majd Philip K. Dick Ámodnak-e az androidok elektromos bárányokkal című regénye és az abból készült film, Ridley Scott Szárnyas fejvadásza.
METAMORFÓZIS ÉS IRODALOM
A kurzus a metamorfózis motívumának jelentéseibe és változásaiba ad bevezetést, elsősorban irodalmi szövegek és képzőművészeti alkotások tanulmányozása révén. A kurzus koherenciáját a visszatérő alaptémák biztosítják. Ez utóbbiak között van a gender, a biopolitika és az ökológia, amelyek már Ovidius Átváltozások című művében is összekapcsolódnak. A kurzus első fele inkább Ovidius-történetek értelmezésére épül (Daphne, Arachne, Io, Callisto, Erysichthon), míg a második fele a közelmúlt irodalmának átváltozástörténeteivel foglalkozik. A kurzus főszereplője Daphne: az ő története az egyik „legtisztább” átváltozástörténet, amelynek megszámlálhatatlan ábrázolása és átirata létezik. A kurzus tematikájáról és az elemzett szövegekről címszavakban. Daphne – a női megtrestesüés és testvesztés történetei (Ovidius: “Apollo és Daphne”, Petrarca és kortárs költőnők (Anne Sexton, Fiona Benson, Eavan Boland és mások) versei, Sara Maitland A. S. Byatt novellái, valamint képzőművészeti ábrázolások); metamorfózis és biopolitika (Ovidius: “Io”; “Callisto”, “Actaeon”, “A Myrmidónok”); állattá-változás a huszadik századi irodalomban (Franz Kafka: “The Metamorphosis”; Julio Cortázar: “Axolotl”); metamorfózis, természet, ökoógia (Ovidius: “Philemon és Baucis”; “Erysichthon”; James Lasdun: “Erysichthon”); Metamorfózis biopolitika (Christoph Ransmayr: The Last World (Die Letzte Welt, 1988); Alice Thompson: The Falconer (2008); Gender, metamorfózis és testpolitika (Marie Darrieussecq: Pig Tales (Truismes, 1996); Metamorfózis és a poszthumán (Lisa Mason: Arachne (1990).
BRIT MULTIKULTURÁLIS és DIASZPÓRAIRODALOM és -FILM
A szeminárium az angolul „black British”, magyarul „diaszpóra”-ként fordítható kultúra főbb vetületeivel foglalkozik. Az indiai szubkontinensről és a karibi térségből származó diaszpórák történetét és kultúráját vizsgálja néhány jelentős regény és film segítségével, miközben fontos elméleti fogalmak tisztázására is vállalkozik (kulturális hibriditás, mimikri), akárcsak a ulturáis mozgásformák változataival (migráció, turizmus, nomadizmus, flâneurködés). Az elemzett szövegek: Hanif Kureishi: The Buddha of Suburbia; Sam Selvon: The Lonely Londoners; Joan Riley: The Unbelonging; Zadie Smith: White Teeth; Meera Syal: Anita and Me; Nadeem Aslam: Maps for Lost Lovers; Nirpal Singh Dhaliwal: Tourism. Az elemzett filmek: My Beautiful Laundrette, Bhaji on the Beach, East Is East.
ANGOL ÍRÓNŐK 1945 UTÁN
A szeminárium a második világháboró óta eltelt időszak kiváló írónői közül mutat be néhányat. A regények megbeszélése során szó esik arról, hogy az egyes írónők (és nemzedékek) hogyan viszonyultak a feminizmus céljaihoz, milyen stratégiákat dolgoztak ki női és írói identitásuk összehangolására. Külön hangsúlyt fektetünk a tipikusan „női” műfajok (etikettregény, érzékenység-regény) háború utáni sorsára. A kurzuson tárgyalt művek: The Sea, the Sea (Iris Murdoch); Ice (Anna Kavan); Memoirs of a Survivor (Doris Lessing); The Prime of Miss Jean Brodie (Murial Spark); A Wreath of Roses (Elizabeth Taylor); Excellent Women (Barbara Pym); The Border (Elaine Feinstein); Fraud (Anita Brookner); Miss Garnet’s Angel (Salley Vickers).
A MÁGIKUS REALIZMUS
A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat az eltelt évtizedek egyik legizgalmasabb irodalmi jelenségével, az úgynevezett mágikus realizmussal. A szemináriumokon a kifejezés mindkét tagjával (a „mágikussal” és a „realizmussal”) foglalkozunk, és megvizsgáljuk az írásmód legfontosabb sajátosságait (a fantasztium kezelését, a családtörténet fontosságát, a szóbeliség és írásbeliség ellentétének hangsúlyosságát, a szent és a profán szférák ellentétét, a karnevalizmust stb.). A tárgyalt regények között szerepel: Száz év magány (Gabriel García Márquez); Az éjfél gyermekei (Salman Rushdie); Salamon-ének (Toni Morrison); Homokba írt történet (André Brink).
GYARMATI IDENTITÁSOK
A kurzus célja, hogy bevezesse a hallgatókat a gyarmati és posztgyarmati irodalom és kultúra vizsgálatának alapjaiba. A szemináriumokon tanulmányozni fogjuk az orientalista festészet és az etnográfiai fényképezés darabjait (külön szeminárium foglalkozik az etnográfiai leírással), Kipling novelláit, valamint két klasszikus gyarmati regényt: E. M. Forster Út Indiába és Joseph Conrad A sötétség mélyén című szövegeit (Forster regényének David Lean-féle filmváltozatával együtt). A kurzus további része a gyarmati történetek és ábrázolások posztgyarmati újraírásával és kritikájával foglalkozik. Az itt tárgyalt szövegek: The Siege of Krishnapur (J. G. Farrell); Foe (J. M. Coetzee); A nagy folyó kanyarulatában (V. S. Naipaul).
Posztgraduális (PhD) kurzusok
TÉR ÉS SZUBJEKTUM
A szeminárium az emberi szubjektivitás megalkotásának azokat az elemeit vizsgálja, amelyek a térbeliséggel kapcsolatosak. A szemináriumok fő témája az a mód, ahogyan a tér lélektani, fenomenológiai és kulturális konstrukciói egymásra helyeződnek, hogy létrehozzák a térbeliság, a testi létezés összetett és gazdagon rétegzett tapasztalatát; részben épp azt a kérdést tesszük fel, hogy hol kezdődik a kulturális tér- és testtapasztalat (például a nemi identitás tekintetében). A kurzus elméleti paramétereit a fenomenológia (Merleau-Ponty, Sartre, Heidegger, Bachelard, Bollnow), a kritikai kultúrakutatás (Foucault, Henri Lefebvre, Michel de Certeau), a gender studies (Elizabeth Grosz, Beatriz Colomina) és az antropológia (Mary Douglas, Z. Smith) adja. A tárgyalt irodalmi szövegek között szerepel Samuel Beckett Molloy című regénye, Herman Melville, Vladimir Nabokov és Julio Cortázar egy-egy novellája. A kurzus konkrét tematikája részben a résztvevő hallgatók kutatási témájától függ.
AZ EMLÉKEZET
A kurzus a kultúraelmélet „emlékezeti fordulatának” tanulságait számba véve foglalkozik az emlékezet tárgykörének néhány fontos kérdésével. A tárgyalt témák között szerepel: az emlékezet és emlékezés a filozófiában; a fenomenológia és a pszichoanalízis emlékezet-felfogása; az emlékezet, az ismétlés és a narratíva összefüggései (Wilkie Collins The Moonstone című regénye); a kollektív és a kulturális emlékezet; nosztalgia és melankólia; az emlékezet terei (romok, múzeumok, emlékművek). A kurzuson feldolgozott szövegek nagy része filozófiai és elméleti jellegű.
INTERSZUBJEKTIVITÁS, ERŐSZAK ÉS ETIKA
A kurzus az interszubjektivitás (személyköziség) alapvető szerkezeteivel és a személyköziség elméleti megközelítéseivel foglalkozik. Az elméleti keret sarokpontjai: Hegel „úr és szolga” szcenáriója (A szellem fenomenológiájában) és ennek elméleti utóélete (Alexandre Kojève, Frantz Fanon, Jacques Lacan, Jessica Benjamin, Judith Butler); a mimikri elméletei (Walter Benjamin, Lacan, Roger Caillois, Homi Bhabha); a személyköziség ökonómiája (ajándék, csere, parazitizmus) és az interszubjektivitás etikája (főként Levinas), amely olyan témák tárgyalásához szolgáltat keretet, mint az ölelés, a kínzás és a másik ember szólítása. A tárgyalt irodalmi művek között néhány Kiplong-novella (“Beyond the Pale”, “On the City Wall”, “The Strange Ride of Morrowbie Jukes”) mellett E. M. Forster Út Indiába című regény,e valamint J. M. Coetzee A barbárokra várva című regénye szerepel.
METAMORFÓZIS
A kurzuson tárgyalt témák. metamorfózis, narrativa, és a szubjektum (Ovidius: „Python”; „Apollo and Daphne”; „Myrrha”; Julio Cortázar: „Axolotl”; A. S. Byatt: „The Stone Woman”; Daphne a képzőművészetben). A metamorfózis retorikája (Ovidius: „Memnon”; „Actaeon”; „Picus és Canens”; „Callisto és Arcas”; „Cyparissus”; Salvador Dalí: The Metamorphosis of Narcissus); metamorfózis, kép és mítosz (Ovidius: „Hippocrene. A pierisek”; „Alcyone és Ceyx”; „Arachne”; Diego Velazquez: Las hilanderas (A szövőnők); Tiziano: Európa elrablása; Kerényi Károly: „Mi a mitológia?”); metamorfózis, gender és liminalitás (Marie Darrieussecq: Malacpúder); Metamorfózis és biopolitika (Charlie Chaplin: Aranyláz (részlet); Ovidius: „A myrmidónok”; „Io. Argus. Syrinx”; Christoph Ransmayr: Az utolsó világ); Metamorfózis, monstruozitás és szürrealizmus (Szürrealista fényképek (Man Ray, Brassai); George Bataille: „Metamorphosis” Joan Miró: Personages in the Presence of a Metamorphosis).