Farkas Imola-Ágnes előadása | Angol-Amerikai Intézet

Webex-link (csatlakozás 11:45-től): https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=me7e441afc47982ac9a331c13c9afaf77

AZ ASPEKTUÁLIS BELSŐ TÁRGYAS SZERKEZETEK SZEREPE A MAGYAR MINT ERŐS SZATELLIT KERETŰ NYELV OSZTÁLYOZÁSÁBAN

Farkas Imola-Ágnes
BBTE, BTK, Kolozsvár

Előadásomnak kettős célja van. Az első részben bebizonyítom, hogy az alábbi három osztályba sorolható áltárgyak az aspektuális belső tárgy szerepét töltik be a magyar nyelvben:
a) a nagyon gyakran használt egyet
b) egy gyakran használt, de kisebb és zárt áltárgyas osztály: egy jót, egy nagyot, egy hatalmasat és egy óriásit
c) egy ritkábban használt, de nagyobb és nyitott áltárgyas osztály: egy szelídet, egy hangosat, egy kecseset, egy vidámat, egy szomorúat, egy gyorsat, egy hirtelent, egy öregeset, egy boldogat, egy hosszút, egy bájosat, egy hangulatosat, egy kellemeset, stb.

A fenti hármas felosztást az áltárgyak eltérő mondattani viselkedésére építem, olyan mondattani tesztek figyelembe vételével, mint (i) szenvedő szerkezet, (ii) erős determináns, (iii) thematikus szerep és szemantikai értelmezés, (iv) névmással való helyettesítés, (v) az áltárgy határozatlan volta, (vi) megszorító értelmű vonatkozó mellékmondat, (vii) mit-típusú kérdés, (viii) az áltárgy aspektuális kontribúciója, (ix) kontrasztív topik, (x) fókusz és (xi) adverbiális értelmezés.

A második részben rávilágítok az aspektuális belső tárgyas szerkezetek (l. Mari mosolygott egyet/egy széleset) szerepére a magyar, mint erős szatellit keretű nyelv osztályozásában (Acedo-Matellán 2016). Ennek kiindulópontja az a konceptuális hasonlóság és nyelveken átívelő korreláció, amely összeköti nemcsak az ún. erős vagy valódi rezultatív konstrukciókat (l. János laposra kalapálta a fémet) és mozgásmódot kifejező, végpontos szerkezeteket (l. Az üveg a barlangba lebegett), hanem az aspektuális belső tárgyas szerkezeteket is; l. Massam (1990); Tenny (1994); Felser & Wanner (2001); Horrocks & Stavrou (2006, 2010); Real Puigdollers (2008) és Kitahara (2010). Eszerint, ha egy nyelv megengedi/kizárja az első két, telikusságot jelölő szerkezetet, akkor megengedi/kizárja a harmadikat is. A magyar nyelvet azért érdemes közelebbről megvizsgálni, mert az előbbi két szerkezet elérhető, viszont egy prototípikus unergatív igét nem követhet egy olyan belső tárgy, amely az ige szemantikai és morfológiai ʻmásolata’ (l.*Mari mosolygott egy széles mosolyt.).

Hivatkozás:
Acedo-Matellán, V. 2016. The Morphosyntax of Transitions. A Case Study in Latin and Other Languages. Oxford: Oxford University Press.
Felser, C., Wanner, A. 2001. The syntax of cognate and other unselected objects. N. Dehé és A. Wanner (szerk.), Structural aspects of semantically complex verbs, 105-130. Bern: Peter Lang.
Horrocks, G., Stavrou, M. 2006. The role and status of cognate objects across languages. 29th GLOW Colloquium of Generative Grammar.
Horrocks, G., Stavrou, M. 2010. Morphological Aspect and the Function and Distribution of Cognate Objects across Languages. M. Rappaport Hovav, E. Doron és I. Sichel (szerk.), Lexical Semantics, Syntax, and Event Structure, 284-308. Oxford: Oxford University Press.
Kitahara, K-i. 2010. English Cognate Object Constructions and Related Phenomena: A Lexical-Constructional Approach. Doktori disszertáció, University of Tsukuba.
Massam, D. 1990. Cognate objects as thematic objects. Canadian Journal of Linguistics 35: 161-190.
Real Puigdollers, C. 2008. The nature of cognate objects. A syntactic approach. S. Blaho, C. Constantinescu és B. La Bruyn (szerk.), Proceedings of ConSOLE XVI, 157-178. Paris.
Tenny, C. 1994. Aspectual Roles and the Syntax-Semantics Interface. Dordrecht: Kluwer.