A doktori képzéssel kapcsolatos feltételek a 2016/17-es tanévvel kezdődően megváltoznak. Naprakész információkért keresse az Irodalomtudományok Doktori Iskola honlapját.
Az észak-amerikai társadalmi tudat, kultúra és irodalom a 19. és 20. században
Programvezető: Dr. Glant Tibor, habilitált egyetemi docens
A 19-20. századi amerikai és kanadai társadalom, kultúra és irodalom területén folytatott képzés fontos mai magyarországi társadalmi igény kielégítéséhez kíván hozzájárulni, amikor alaposabb felkészítést nyújt két hatalmas országról, melyeknek a közép-európai térség, akarva-akaratlanul, egyre jobban a befolyása alá kerül. Emellett önmagában is hangsúlyozandó a magyarországi tudományosság önérdekeltsége az amerikanisztika és kanadisztika minél magasabb szintű művelésében; valamint az a körülmény, hogy ez a képzés azon az egyetemen folyik, melynek tanszékvezető professzora volt Országh László, a hazai amerikanisztika megalapítója.
Az észak-amerikai szakirány tehát amerikanisztikai és kanadisztikai képzést kínál angol szakos egyetemi diplomával rendelkezők számára általában az észak-amerikai tudatformák és ezek átalakulásainak, konkrétan pedig a 19-20. századi észak-amerikai irodalom és kultúra tárgykörében. A két éves képzési szakasz oktatási anyaga olyan jelenségcsoportokra irányul, mint a multikulturalitás, az etnicitás és a kisebbségi indíttatások, a társadalmi nem, a posztmodern és posztindusztriális kultúra, a pragmatizmus, a társadalmi mítoszok és a mitologizálás, a műnem- és műfajpolitikai átváltozások, a regionalizmus megnyilvánulásai a társadalmi tudatban és az irodalomban, továbbá kultúra és narratíva összefüggésének kérdései. A társadalmi és tudati helyzetképet mélyítik el a kifejezetten történelmi, kapcsolattörténeti, politológiai, szociológiai és filozófiai kurzusok. Az irodalmat tekintve a műnemi irányzatokra, a formák változásaira valamint az irodalomelméleti és kritikaelméleti iskolákra esik a hangsúly. A témakínálatot Fulbright-vendégprofesszorok speciális kurzusai színesítik.
A szervezett tudományos képzés 3 éves. Az első két évben a doktorjelölt kurzusokat vesz fel, tanulmányi kötelezettségeket teljesít (180 “kredit”). A harmadik esztendő a kutatóév. A hallgatónak a kutatóév 5. félévében meg kell írnia és védenie disszertációjának részletes (releváns bibliográfiát is tartalmazó) tervezetét, a 6. félévben pedig egy fejezetet a készülő disszertációból. A hat szemeszter lezárása után a hallgató abszolutóriumot szerez, mely három évig érvényes, és feljogosítja a doktorjelöltet arra, hogy három éven belül fokozatszerzésre jelentkezzen, majd doktori szigorlatot tegyen, és doktori értekezést nyújtson be (utóbbit a fokozatszerzésre való jelentkezést követően két éven belül), és azt megvédje.
A doktorjelölt ösztöndíjat kaphat (nappali státusz), melyre – az esetleges halasztásokat leszámítva – 36 hónapig jogosult. Az egyetem munkatársai vagy velük azonos helyzetben lévő személyek munka mellett is részt vehetnek a szervezett képzésben. Ez a „levelező” státusz. Erre a képzési formára csak az jelentkezhet (ez nem zárja ki, hogy valaki egyidejűleg ösztöndíjas helyre is jelentkezzen), akinek a munkáltatója nyilatkozatban nyújt biztosítékot arra, hogy a jelölt a szervezett képzés foglalkozásain részt vehet és rendszeres kutatómunkát folytathat. „Egyéni” képzési formára csak azok jelentkezhetnek, akik kellő publikációs háttérrel rendelkeznek és a doktori értekezésből elkészült fejezeteket a felvételi jelentkezéshez mellékelni tudják.
Az angol-amerikai képzésben az előadások, szemináriumok, konzultációk, valamint disszertáció-hipotézis- és fejezetvédések napja - ritka kivétellel - a péntek.
A doktorjelölt a DE-n folyó alapképzésben oktató munkát végezhet.
A doktori képzés tandíjköteles. A tandíjfizetés mértékét a DE doktori szabályzata határozza meg. További részletek a DE jelenleg érvényes doktori szabályzatából tudhatók meg.
Az észak-amerikai társadalmi tudat, kultúra és irodalom a 19. és 20. században
Programvezető: Dr. Glant Tibor, habilitált egyetemi docens
A 19-20. századi amerikai és kanadai társadalom, kultúra és irodalom területén folytatott képzés fontos mai magyarországi társadalmi igény kielégítéséhez kíván hozzájárulni, amikor alaposabb felkészítést nyújt két hatalmas országról, melyeknek a közép-európai térség, akarva-akaratlanul, egyre jobban a befolyása alá kerül. Emellett önmagában is hangsúlyozandó a magyarországi tudományosság önérdekeltsége az amerikanisztika és kanadisztika minél magasabb szintű művelésében; valamint az a körülmény, hogy ez a képzés azon az egyetemen folyik, melynek tanszékvezető professzora volt Országh László, a hazai amerikanisztika megalapítója.
Az észak-amerikai szakirány tehát amerikanisztikai és kanadisztikai képzést kínál angol szakos egyetemi diplomával rendelkezők számára általában az észak-amerikai tudatformák és ezek átalakulásainak, konkrétan pedig a 19-20. századi észak-amerikai irodalom és kultúra tárgykörében. A két éves képzési szakasz oktatási anyaga olyan jelenségcsoportokra irányul, mint a multikulturalitás, az etnicitás és a kisebbségi indíttatások, a társadalmi nem, a posztmodern és posztindusztriális kultúra, a pragmatizmus, a társadalmi mítoszok és a mitologizálás, a műnem- és műfajpolitikai átváltozások, a regionalizmus megnyilvánulásai a társadalmi tudatban és az irodalomban, továbbá kultúra és narratíva összefüggésének kérdései. A társadalmi és tudati helyzetképet mélyítik el a kifejezetten történelmi, kapcsolattörténeti, politológiai, szociológiai és filozófiai kurzusok. Az irodalmat tekintve a műnemi irányzatokra, a formák változásaira valamint az irodalomelméleti és kritikaelméleti iskolákra esik a hangsúly. A témakínálatot Fulbright-vendégprofesszorok speciális kurzusai színesítik.
A szervezett tudományos képzés 3 éves. Az első két évben a doktorjelölt kurzusokat vesz fel, tanulmányi kötelezettségeket teljesít (180 “kredit”). A harmadik esztendő a kutatóév. A hallgatónak a kutatóév 5. félévében meg kell írnia és védenie disszertációjának részletes (releváns bibliográfiát is tartalmazó) tervezetét, a 6. félévben pedig egy fejezetet a készülő disszertációból. A hat szemeszter lezárása után a hallgató abszolutóriumot szerez, mely három évig érvényes, és feljogosítja a doktorjelöltet arra, hogy három éven belül fokozatszerzésre jelentkezzen, majd doktori szigorlatot tegyen, és doktori értekezést nyújtson be (utóbbit a fokozatszerzésre való jelentkezést követően két éven belül), és azt megvédje.
A doktorjelölt ösztöndíjat kaphat (nappali státusz), melyre – az esetleges halasztásokat leszámítva – 36 hónapig jogosult. Az egyetem munkatársai vagy velük azonos helyzetben lévő személyek munka mellett is részt vehetnek a szervezett képzésben. Ez a „levelező” státusz. Erre a képzési formára csak az jelentkezhet (ez nem zárja ki, hogy valaki egyidejűleg ösztöndíjas helyre is jelentkezzen), akinek a munkáltatója nyilatkozatban nyújt biztosítékot arra, hogy a jelölt a szervezett képzés foglalkozásain részt vehet és rendszeres kutatómunkát folytathat. „Egyéni” képzési formára csak azok jelentkezhetnek, akik kellő publikációs háttérrel rendelkeznek és a doktori értekezésből elkészült fejezeteket a felvételi jelentkezéshez mellékelni tudják.
Az angol-amerikai képzésben az előadások, szemináriumok, konzultációk, valamint disszertáció-hipotézis- és fejezetvédések napja - ritka kivétellel - a péntek.
A doktorjelölt a DE-n folyó alapképzésben oktató munkát végezhet.
A doktori képzés tandíjköteles. A tandíjfizetés mértékét a DE doktori szabályzata határozza meg. További részletek a DE jelenleg érvényes doktori szabályzatából tudhatók meg.