A Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézete az ország második legrégebbi anglisztikai–amerikanisztikai központja, jogelődjét, az Angol Tanszéket 1938-ban alapították. Az alapítás hatvanadik évfordulóját 1998-ban ünnepelték Országh László-emléktábla avatásával és a 119-es terem Országh László-teremmé nevezésével. Országh professzort, a magyar anglisztika és amerikanisztika megteremtőjét különösen nagy tisztelet övezi, és az ő nevéhez fűződik az első, 1997-ben létrehozott Országh-professzori pozíció is, amelyet a Fulbright Bizottság támogat.
Az egyetem eddig mintegy háromezer angol szakos tanárt képzett, akik az oktatásban, a diplomáciában, a civil és üzleti szférában, valamint külföldön is tevékenykednek. Bár a debreceni tanszék jóval a budapesti után jött létre, országos hatása hamar jelentőssé vált. A második világháború és az azt követő évek azonban súlyosan hátráltatták működését: a német megszállás idején az egyetem főépületét katonai célokra foglalták el, Fest Sándor tanszékvezető pedig 1944-ben bombatámadásban életét vesztette.
Az oktatás 1945-ben újraindult, majd 1946-ban Országh László vette át a tanszék vezetését, aki új programot és szervezeti alapokat teremtett. Az 1949-es minisztériumi rendelet hét évre megszakította a tanárképzést, de 1957-ben ismét megkezdődhetett az újjáépítés. Az 1960-as évek közepére kialakult a debreceni anglisták második nemzedéke, amely Országh irányítása alatt országosan és nemzetközileg is elismert tudományos közösséggé vált.
Az 1980-as évek közepén az angol, francia és német tanszékek összeolvadásával létrejött a Nyugati Nyelvek és Irodalmak Intézete. A növekvő hallgatói létszám és a specializálódás igénye nyomán az Angol Tanszék 1991-ben önálló intézetté alakult, majd 1996-ban csatlakozott hozzá az Angol Nyelvoktatási Tanszék. 2000. január 1-jétől az Angol–Amerikai Intézet a Debreceni Egyetem részeként működik, a korábbi Kossuth Lajos Tudományegyetem integrációjának eredményeként.
Országh László
Országh László (1907–1984) professzor munkássága maradandó hatást gyakorolt a magyar anglisztikára és amerikanisztikára. Kétnyelvű szótárai az Akadémiai Kiadó legsikeresebb kiadványai közé tartoznak, Az amerikai irodalom története (1967) című monográfiája pedig mindmáig alapmű. 1963-ban alapította a Hungarian Studies in English folyóiratot, amelyet tíz éven át szerkesztett, és amely nemzetközi szinten is közvetítette a debreceni kutatások eredményeit. Hatalmas magánkönyvtárát az egyetemre hagyta; az „Országh-gyűjtemény” ma is a hallgatók és kutatók rendelkezésére áll. Legmaradandóbb öröksége azonban személyes példája és tanítványaira gyakorolt emberi-szellemi hatása.
Az Intézet 1997-ben, a European Society for the Study of English negyedik konferenciáján ünnepelte születésének 90. évfordulóját, ahol életéről és munkásságáról külön kerekasztal-beszélgetést tartottak; ennek szövege a Hungarian Journal of English and American Studies 1998-as számában jelent meg. Ekkor kapta nevét az Intézet egyik szemináriumi terme is, és egy márvány emléktáblát helyeztek el róla.
2007-ben, születésének 100. évfordulóján országos emlékülést rendeztek a Debreceni Egyetemen, amelyen számos tudós és családtagja is részt vett. Az eseményt tudományos előadások és személyes visszaemlékezések tették emlékezetessé, a nap végén pedig az egyetem központi sétányát Országh Lászlóról nevezték el, amely ma is naponta emlékezteti az egyetem polgárait nagyhírű professzorukra.
- Interjúk, cikkek, megemlékezések:
- Interjú Országh Lászlóval (Új tükör, 1983)
- Kerekasztal-beszélgetés Országh László életéről és munkásságáról, moderátor Virágos Zsolt (In memoriam Országh László, EKF, 2007)
- Walkóné Békés Ágnes emlékezése Országh Lászlóra (születésének 100. évfordulóján) (Élet és Irodalom, 2007)
- Abádi Nagy Zoltán emléktábla-avató beszéde (Magyar Szemle, 2007)
- Virágos Márta, Virágos Zsolt: Emlékezés Országh Lászlóra (Gerundium, 2023) (angol)
- Igazgatói kerekasztal-beszélgetés, moderátor: Venkovits Balázs (Gerundium, 2023)
