Az olasz társadalmat a 19. századi országegyesítéstől kezdve jellemző, a mai napig nyomon követhető ellentétek kialakulásáról, okairól tartott előadást a Rubicon Intézet, az MTA DAB Társadalom- és Történettudományi Szakbizottsága és a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Olasz Tanszékének közös szervezésében Pete László, az intézmény professzora. A rendezvényen az érdeklődők egyúttal megismerkedhettek a professzor Olaszország története – A kezdetektől napjainkig című kötetével is.
Hírek
Kimagasló tanulmányi és művészeti tevékenységük elismeréseként a Debreceni Egyetem húsz hallgatója kapta meg a DE Művészeti és Közművelődési Bizottságának Művészeti Ösztöndíját, közülük ketten kiemelkedő támogatásban részesültek nívós pályamunkájuk jutalmaként. Az intézmény az ösztöndíjjal a kiváló művészeti teljesítményt jutalmazza egy szemeszteren keresztül.
Hic Rhodus, hic salta címmel a halál témakörében rendezett konferenciát a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Filozófiai Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) Bölcseleti, Művészet- és Vallástudományi Szakbizottság Filozófiai Munkabizottsága. A szakmai tanácskozás elsősorban a DE Modern Filozófia Doktori Programban részt vevő PhD-hallgatók számára biztosított lehetőséget, hogy bemutassák kutatómunkájuk eddig elért eredményeit.
Az Ünnepi Könyvhét keretében mutatják be június 14-én, szombaton a Debreceni Egyetem és a malajziai Sunway Egyetem munkatársainak közös kutatómunkája alapján készült Xántus és Borneó: Egy 19. századi magyar természettudós Borneó szigetén című kötetet. A Sunway University Press gondozásában megjelent kiadvány Xántus János 1870-es útjáról szóló beszámolóit ismerteti magyar, illetve most először angol nyelvű fordításban.
Szicília geológiai sokszínűségével, a vulkánok működésével, több millió éve betemetett fosszíliákkal, metamorf kőzetekkel, valamint Palermo gazdag épített örökségével is megismerkedhettek a Debreceni Egyetem geográfus, geológus és földrajztanár szakos hallgatói. A Pannónia Ösztöndíjprogram rövidtávú csoportos mobilitása keretében a Természettudományi és Technológiai Kar 15 hallgatója és 2 oktatója látogatott a Palermói Egyetem Earth and Marine Science Tanszékére.
A tudományos és kulturális folyóirat legújabb számában a Debreceni Egyetem munkatársai, hallgatói egyebek mellett arról írnak, miként lett Debrecen az ország ideiglenes fővárosa 1944-ben. Egy másik cikkből kiderül, hogy Sivirsky Antal magyar születésű író, újságíró, műfordító és tanár életét a magyar irodalom hollandiai terjesztésének, valamint a két ország közötti kulturális kapcsolatok ápolásának szentelte.
Nyolcvanegy kutató, köztük a Debreceni Egyetem két oktatója, Pál Balázs (Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet) és Regéczi Ildikó (Bölcsészettudományi Kar Szlavisztikai Intézet) nyerte el 2024-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet. A kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegző kutatók a rangos cím megszerzését igazoló oklevelüket május 29-én, csütörtökön vehették át az MTA Székházban rendezett ünnepségen.
Kik vagyunk, honnan jöttünk? címmel második alkalommal szervezett Archeogenetikai Konferenciát a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Magyar Nyelvtudományi Intézet Finnugor Nyelvtudományi Tanszéke. A tanácskozás keretében több tudomány képviselői, köztük nyelvész, történész, archeogenetikus és még matematikus is ismertette a magyarság eredetével kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeit.
Idén Közösségek a tanulás világában címmel rendezte május 29-30-án hagyományos kétnapos konferenciáját közösen a Debreceni Egyetem (DE), a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete a KultúrÁsz Közhasznú Egyesület közreműködésével. A HuCER (Hungarian Conference on Educational Research), valamint a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA) által 2012 óta évente tartott tudományos tanácskozás ezúttal is a nevelés- és oktatáskutatás aktuális kérdéseit tárgyalta.
Egy másfél éve indult interdiszciplináris kutatási program eredményeinek köszönhetően hamarosan a montreali Concordia Egyetem és a Debreceni Egyetem között létrejött általános együttműködési megállapodás is segíti a Kanadában élő magyarság múltjának kutatását. A partnerség révén további projektek is indulhatnak.